Aktív védekezés

Az aktív védekezés nem pusztán minden megtámadott célpontot véd. Aktív figurákkal, cserékkel, saját fenyegetésekkel vagy a veszély forrásának megtámadásával igyekszik csökkenteni a nyomást. Célja, hogy az ellenfélnek új problémákra kelljen időt fordítania, és ne javíthassa ellenállás nélkül az állását.

Lecserélheti a legveszélyesebb támadót, vonalat nyithat egy bástyának, aktiválhatja a királyt a kevés figurával játszott végjátékban, valós eséllyel előretolhat egy gyalogot az utolsó sorig, ahol más figurává válhat, vagy figurát, illetve gyalogot adhat fel a megmaradó erők felszabadításáért. Egy szűk állásban, ahol kevés a manőverezési tér, egyetlen gyalogáttörés, vagyis cseréket kikényszerítő és vonalakat nyitó előrelépés hasznosabb lehet egy újabb passzív védő hozzáadásánál.

Az aktív nem jelent vakmerőt, és nem mindig ez a legjobb. Először a sürgős fenyegetéseket kell kezelni, az aktivitás pedig nem teheti ki a királyt és nem veszíthet anyagot. Egyes állások pontos passzív védekezést követelnek, például olyan akadály fenntartását, amelyen az ellenfél nem tud áthatolni. A két módszer közötti választás a védekező terv része.

A támadás semlegesítése után gyakran megszilárdításra van szükség: össze kell hangolni a figurákat, ki kell javítani a gyengeségeket, és biztosítani kell, hogy az ellenfél ne szerezhesse vissza a kezdeményezést, vagyis válaszokat követelő fenyegetések kikényszerítésének képességét.