Magyarázat
Az Elo-rendszer a játszma tényleges eredményét hasonlítja össze a játékosok pontszámkülönbsége alapján várható eredménnyel. A számításban a győzelem 1, a döntetlen 0,5, a vereség 0 pontot ér. Egy erősebbnek tartott ellenfél legyőzése jobban felülmúlja a várakozást, mint egy sokkal gyengébbé, ezért rendszerint nagyobb pontnyereséget hoz.
A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) rendszerében a tényleges pontszámból kivonják a várható pontszámot, majd az eredményt megszorozzák a K-faktorral. Ez az együttható határozza meg, milyen gyorsan változhat az értékelés. Vereségnél a hatás megfordul, döntetlennél pedig attól függően nőhet vagy csökkenhet a pontszám, hogy ki volt az esélyes. Több játszma változásait összesítik, mielőtt közzéteszik az adott listán.
Az Elo egy adott listán és játékoscsoporton belüli viszonylagos helyet fejez ki. Nem győzelmi százalék, és önmagában nem méri a tudást, a játékstílust vagy egy konkrét játszma minőségét. A FIDE, a nemzeti szövetségek és az online platformok eltérő képleteket, frissítési ütemet és játékoscsoportokat használhatnak. Ezért két különböző rendszer azonos száma nem feltétlenül jelent azonos gyakorlati játékerőt.
Használat és szövegkörnyezet
A rendszer Arpad Elo fizikus és sakkozó nevét viseli. Az Egyesült Államok Sakkszövetsége 1960-ban, a FIDE pedig 1970-ben vezette be. A pontszámok segítenek a résztvevők rangsorolásában és az eredmények követésében, de az olyan címek, mint a , saját követelményekkel szabályozott elismerések, nem egy Elo-szám más megnevezései.
Gyakori félreértések
Teljesítményértékelés
Egy versenyen vagy játszmacsoportban elért teljesítményt foglalja össze. Hasonlíthat egy Elo-pontszámra, de nem feltétlenül ez lesz a közzétett hivatalos értékelés.
Kifejezés megtekintéseÉlő értékelés
Ideiglenes számítás, amely már figyelembe veszi a friss eredményeket, mielőtt az illetékes szervezet új hivatalos listát közöl.
Kifejezés megtekintése