Francia védelem

A Francia védelem 1.e4 e6-tal kezdődik, és rendszerint 2.d4 d5-tel folytatódik. Az algebrai jelölésben e6 és d5 sötét gyalogjainak célmezője. Sötét nem ...e5-tel foglalja el a centrumot, hanem ...d5-öt készít elő világos e4-gyalogjának megtámadására.

Amikor világos e5-öt lép, gyakran gyaloglánc alakul ki, vagyis több gyalog kapcsolódik egymáshoz átlósan. Világos e5-d4 lánca teret ad, azaz több használható mezőt biztosít a gyalogok mögött, de célpontokat is teremt. Sötét rendszerint ...c5-tel támadja a lánc d4-en lévő alapját, egyes állásokban pedig ...f6-tal az e5-ön lévő fejét.

A gyaloglánc és áttörései

1

2

3

4

5

6

7

h8

g

f

e

d

c

b

a

Kezdése4e6d4d5e5c5

Kezdőállás

A lépéssor egy gyakori módját mutatja annak, hogyan zárul le a centrum a Francia védelemben.

Sötét fő gyakorlati nehézsége a c8-futó, amelyet kezdetben elzár az e6-gyalog. Cserébe a gyalogszerkezet ellenálló, és ellenjátékot kínál, vagyis sötét saját aktív fenyegetéseket hozhat létre világos centruma ellen. Világosnak gyakran több tere van a királyszárnyon, ahol a király kezdi a játszmát, sötét pedig a centrum megnyitására vagy a vezérszárnyi játékra törekszik, azon az oldalon, ahol a vezér kezdi a játszmát.

Nyomás és egy nehezen fejleszthető figura

1

2

3

4

5

6

7

h8

g

f

e

d

c

b

a

A b6-on álló vezér a b2-gyalogra céloz.

Sötét játékának két oldala van

Ebben a jellegzetes állásban sötét nyomást gyakorol világos gyalogjaira, miközben még feladatot kell találnia a c8-futónak.

1. A b6-on álló vezér a b2-gyalogra céloz.
2. A c5-gyalog világos gyalogláncának d4-en lévő alapját támadja.
3. A c8-futót továbbra is korlátozza sötét saját e6-gyalogja.

Világos fő választásai

• Előretolt változat: 3.e5 teret nyer és lezárja a centrumot.
• Tarrasch-változat: 3.Nd2 védi e4-et, szabadon hagyja a c-gyalogot, és elkerüli a jellegzetes Winawer-állást.
• 3.Nc3 után sötét választhatja a Winawert ...Bb4-gyel, a klasszikus változatot ...Nf6-tal, vagy a Rubinstein-változatot ...dxe4-gyel.