Zónaközi verseny

A zónaközi verseny a Nemzetközi Sakkszövetség, vagyis a FIDE világbajnoki selejtezőrendszerének egyik szakasza volt a 20. század második felének nagy részében. Az interzonal szó jelentése zónák közötti. A játékosok különböző földrajzi régiókhoz kapcsolódó zónaversenyekről érkeztek, majd a következő szakasz helyeiért küzdöttek.

Az alapútvonal a következő volt: zónaverseny, zónaközi verseny, világbajnokjelöltek és világbajnoki páros mérkőzés. A zónaközi verseny legjobbjai világbajnokjelölti tornára vagy páros mérkőzésekre jutottak, amelyek kiválasztották a világbajnok kihívóját. A hivatalos rendszer a FIDE első, az 1948-as bajnokságot követő világbajnoki ciklusával kezdődött. A formátum idővel változott: voltak nagy körmérkőzések, több párhuzamos zónaközi verseny és eltérő számú továbbjutó.

Az Interzonal nem a világbajnokjelöltek másik neve volt. A végső kihívóválasztó szakasz előtt szűrte a mezőnyt. Palma de Mallorca 1970 például 23 fordulós torna volt hat világbajnokjelölti hellyel, és ez volt az utolsó olyan zónaközi verseny, amelyet egyetlen teljes körmérkőzésként rendeztek meg. A zónaközi és világbajnokjelölti útvonal később Garri Kaszparov Karpov-Kaszparov 1984 mérkőzéséhez vezető útjának is része volt. A rendszer az 1990-es években megszűnt szabványos kvalifikációs útnak lenni.