Karstedt-erőd

A Karstedt-erőd védekező állás a vezér a futó és huszár elleni végjátékban. Az erőd olyan alakzat, amelyet nagy anyagi hátrány ellenére sem lehet áttörni, feltéve, hogy a védekező fél összehangoltan tartja figuráit.

A Karstedt-felállásban a király, a futó és a huszár ellenőrzött mezőkből álló akadályt alkot. A vezér sakkokat adhat és gyorsan oldalt válthat, de önmagában nem tudja kikényszeríteni, hogy a védekező király elhagyja az alakzatot, és saját királyának sem tud hasznos behatolási útvonalat nyitni.

Ez fontos kivételt teremt: a vezér rendszerint nyer futó és huszár ellen, de nem akkor, ha a védekező fél eléri ezt az erődöt. A gyakorlati kérdés nem csupán az, mennyi anyaga van a két félnek, hanem az is, hogy a védekező fél fel tudja-e építeni az alakzatot, mielőtt a vezér szétválasztja a figurákat vagy közel hozza a királyát.

Az erőd a gyalog nélküli végjátékok elméletéhez tartozik. Nem minden tömör figuracsoport ilyen. Egyetlen rossz mező, védtelen figura vagy elmozdított király lehetővé teheti, hogy a vezér sakkokkal, kettős támadásokkal vagy olyan támadással hatoljon be, amely azért bénít meg egy figurát, mert elmozdítása felfedné a királyt.