Királyugrás

A királyugrás nem egész Európában azonos szabály volt, hanem középkori szabályok családja. Lehetővé tette, hogy a király egyszer, rendszerint első lépéseként a szokásosnál hosszabbat lépjen. Sok változatban két mezőt haladt, de a megengedett célmezők és korlátozások hely és korszak szerint eltértek.

Gyakorlati célja a király gyors eltávolítása volt a középpontból. A források azonban nem mindig egyeznek a közbülső bábukról, az ellenfél által támadott mezőkről vagy az ütés lehetőségéről. Ezért egyetlen modern lépéssor sem képviselheti minden történelmi formáját.

Ezek a szabályok hozzájárultak a sáncolás kialakulásához. A modern sakkban a sáncolás pontos feltételek mellett egyetlen lépésként mozgatja a királyt és az egyik bástyát. A középkori ugrás rendszerint csak a királyt mozgatta, és a jelenlegi szabályok szerint nem szabályos lépés.