Ellenkező színű futók

Ellenkező színű futókról akkor beszélünk, amikor az egyik félnek világos, a másiknak sötét mezőkön járó futója van. Mivel a futó soha nem vált mezőszínt, a két futó nem támadhatja közvetlenül egymást, és nem harcolhat pontosan ugyanazokért a mezőkért.

Tiszta végjátékokban, ahol csak királyok, futók és gyalogok maradnak, ez az elkülönülés erős védekezési lehetőségeket teremt. A gyengébb fél olyan, saját futója által védett mezőkön blokkolhatja a gyalogokat, amelyeket az ellenfél futója soha nem támadhat. Ezért az anyagi előny, vagyis egy vagy több pluszgyalog sem feltétlenül elég. A végjáték nem automatikusan döntetlen: a királyok helyzete, az egymástól távoli előretolt gyalogok és a több front létrehozásának lehetősége továbbra is számít.

Ha vezérek vagy bástyák is maradnak, a hatás megfordulhat. A sötét mezők elleni támadást például nem védheti olyan futó, amely csak világos mezőket ellenőriz. Az azonos színű futókkal való összehasonlítás ezért a megmaradt figuráktól és attól függ, hogy valamelyik fél támad vagy védekezik. A rossz bástyagyalog motívuma is gyakran megjelenik ezekben a végjátékokban.