Gyalogverseny

Gyalogverseny akkor alakul ki, amikor mindkét félnek van legalább egy szabadgyalogja, vagyis olyan gyalogja, amely előtt sem a saját, sem a szomszédos vonalon nincs ellenséges gyalog, amely blokkolhatná vagy előrenyomulás közben leüthetné. Mindkét játékosnak ki kell számítania, eléri-e a gyalog az utolsó sort és más figurává változik-e, utoléri-e a király az ellenfél gyalogját, illetve lecserélhetők-e az új vezérek.

Mit kell megszámolni

1. Melyik fél következik, és pontosan hány tolás kell az egyes gyalogoknak az utolsó sor eléréséhez.
2. Léphet-e még valamelyik gyalog kettőt a kezdőhelyzetéből.
3. Sakkal történik-e az átváltozás, mert ez válaszra kényszeríti az ellenfelet és felhasználja egyik lépését.
4. Az új vezér leütheti-e a másik gyalogot, adhat-e sakkokat, vagy kikényszeríthet-e azonnali vezércserét.
5. Be tud-e lépni valamelyik király abba a képzeletbeli négyzetbe, amely a gyalogtól az átváltozási mezőjéig terjed. Ha időben belép, az utolsó sor elérése előtt utolérheti a gyalogot.

Az első átváltozás nem mindig jelent győzelmet. Az első vezér az ellenfél gyalogjától távol jelenhet meg, sakkot kaphat, vagy kénytelen lehet lecserélni magát a második vezérre. Egy királylépés egyszerre két célt is szolgálhat, ahogy a Réti-manőver mutatja.

Egy gyalogáttörés úgy indíthatja el a versenyt, hogy gyalogokat áldoz egy megállíthatatlan gyalog létrehozásáért. Ezért az áldozat utáni teljes lépéssort ki kell számítani, nem elég a versenyző gyalogok kezdeti távolságát összehasonlítani.