Figuramozgékonyság

A figurák mozgékonysága a rendelkezésre álló mozgási lehetőségek számát és minőségét jelenti. Durván a jogszerű lépések megszámlálásával mérhető, a gyakorlati sakkban azonban fontosabb a tényleges mozgékonyság: azok a mezők, amelyeket egy figura anélkül használhat, hogy elveszne, rossz helyre kerülne vagy hasznos folytatás nélkül maradna.

Minden figura másképp jut mozgékonysághoz. A huszároknak rendszerint több lehetőségük van a centrum közelében, mint a tábla szélén. A futóknak nyílt átlókra van szükségük, és saját gyalogjaik korlátozhatják őket. A bástyáknak olyan vízszintes sorok vagy függőleges vonalak kellenek, ahol kevés figura akadályozza útjukat. A blokkolt gyalogláncok által lezárt állás sok figura útvonalát csökkenti, és azoknak kedvez, amelyek átugorhatják a szerkezetet vagy mögötte manőverezhetnek. A gyaloglánc olyan csoport, amelynek tagjai átlósan védik egymást.

A mozgékonyság segít tervet váltani, fenyegetéseket teremteni és mindkét szárnyon, vagyis a tábla két oldalán válaszolni a játékra. Sok lehetséges lépés azonban nem garantál jó állást. A vezérnek számos jogszerű lépése lehet anélkül, hogy bármi fontosat támadna. A figuraaktivitás azt kérdezi, hogy ezek a lehetőségek hasznos befolyást eredményeznek-e.

Egyéni és teljes haderőre vonatkozó mozgékonyság

Egy figura szabad lehet, miközben a haderő többi része be van zárva. Ezért azt is érdemes megvizsgálni, hogy a figurák tudnak-e együttműködni, szerepet cserélni és területek között átcsoportosulni. A gyalogok által ellenőrzött terület gyakran bővíti a saját útvonalakat és korlátozza az ellenségeseket, de csak akkor, ha a figurák biztonságosan használhatják ezt a teret.