Provokáció

Provokáció esetén a játékos vonzóvá teszi az ellenfél egy előrenyomulását, ütését vagy támadását. Nem pusztán hibában reménykedik, hanem olyan választási helyzetet teremt, amelyben a természetes válasz elkötelezi az állást. Egy gyalog előreléphet és feladhat egy mezőt, egy figura üthet és elhagyhatja védelmi posztját, vagy egy támadás messzebbre nyúlhat annál, mint amit figurái támogatni tudnak.

A módszer azért erős, mert sok döntés visszafordíthatatlan, különösen a gyaloglépések, hiszen a gyalogok nem tudnak hátrafelé menni. Egy várakozó lépés, vagyis saját lehetőségeidet megőrző hasznos lépés, amely először az ellenfelet kényszeríti döntésre, ösztönözheti ezt az elköteleződést. Ezután a döntés következményét támadod, nem feltétlenül azt a figurát, amely lépett.

A szükséges ellenőrzés

Mielőtt provokálnál, az ellenfél legjobb válaszát elemezd, ne csupán a legcsábítóbbat. Ha az előrenyomulás valós költség nélkül teret, vagyis hasznos területet nyer, az ütés kedvező útvonalakat nyit az ellenfél figuráinak, vagy a támadás helyes, az állítólagos provokáció egyszerűen segített az ellenfélnek. A technikához konkrét, kihasználható következmény szükséges.