Skót megnyitás, klasszikus változat

A klasszikus változat akkor jön létre, amikor világos d-gyalogját d4-re tolja, sötét leüti, világos huszárja pedig d4-en visszaüt. Sötét ezután az f8-futót c5-re lépteti, amit 4...Bc5-ként írunk. Ezzel egyetlen lépésben kifejleszt egy tisztet a kezdőmezőjéről, és megtámadja a központi huszárt, ezért világosnak védenie, elmozdítania vagy egyszerűsítenie kell, vagyis tisztcserékkel csökkentenie kell az állás összetettségét.

Fontos válasz, hogy a d4-huszár leüti a c6-huszárt, amit 5.Nxc6-ként írunk. Ha sötét a b7-gyaloggal üt vissza, két gyalogja lesz a c-vonalon, vagyis kettősgyalogjai keletkeznek. Ezek gyengék lehetnek, mert az egyik gyalog akadályozhatja a másikat, a visszaütés ugyanakkor félig nyílttá teszi sötét b-vonalát: sötétnek már nincs rajta gyalogja, így egy bástya nyomást gyakorolhat világos b2-gyalogjára. Más változatokban sötét vezére h4-re vagy f6-ra léphet, és fokozhatja a nyomást f2 ellen, amelyet kezdetben csak a király véd.

Skót megnyitás, klasszikus változat: kanonikus lépéssor

8

7

6

5

4

3

2

a1

b

c

d

e

f

g

h

Kezdés

e4

e5

Nf3

Nc6

d4

exd4

Nxd4

Bc5

A változat a kezdőállásból indul

A tábla a cikkben közölt jelölés minden lépését lejátssza, további folytatás nélkül.

A klasszikus jelző nem jelenti, hogy a játszma nyugodt lesz. A centrum már nyílt, mert központi gyalogok cserélődtek le, így a tisztek több vonalat használhatnak. Egy fejlődő lépés ezért azonnali fenyegetést teremthet. A Mieses-változat 4...Nf6-tal e4-et támadja, míg a Göring-csel más megközelítést választ, és 4.c3-mal anyagot ajánl fel.