Félszláv védelem, Stoltz-változat

A Stoltz-változatot világos c2-n álló vezére határozza meg egy félszláv állásban. Az algebrai jelölésben Q vezért jelent, ezért a 6.Qc2 azt mondja ki, hogy világos hatodik lépésében a vezér c2-re kerül. Erre még azelőtt kerül sor, hogy az f1-futó d3 mellett elköteleződne. A c2 mezőről a vezér támogatja az e4-előretörést, és egy későbbi d3-futóval együtt a h7 felé vezető átlón működhet. A fő gondolat nem az azonnali támadás, hanem annak kivárása, hogy sötét üt-e c4-en, és hogyan aktiválja figuráit.

Ezt a lépéssorrendet Anti-Meránnak nevezik, mert világos elkerüli a közvetlen Merán-sorozatot a Bd3, ...dxc4, Bxc4 és ...b5 lépésekkel. Ha sötét előbb üt c4-en, világos a gyalog visszaszerzése után döntheti el, hová tartozik a futó. Ha sötét ...Bd6-tal folytatja, világosnak nyugodt Bd3-tervei és élesebb központi előretörései egyaránt vannak.

Mit ad és mit követel a Qc2

• Támogatja az e4-et anélkül, hogy elzárná a c1-futót vagy rögzítené az f1-futó mezőjét.
• Rugalmasan tartja a ...dxc4-re adható választ, mert a Bd3 a gyalog visszaszerzése után is megjátszható.
• Aktív mezőre helyezi a vezért, de figyelni kell azokra a központi áttörésekre, amelyek vonalakat nyithatnak ellene.

A Csigorin-védelemben világos előbb Bd3-at játszik, sötét pedig ...Bd6-tal válaszol. A Stoltz megfordítja ezt a sorrendet: a Qc2 megőrzi a futó választási lehetőségét, és az e4-et közvetlenebb stratégiai fenyegetéssé teszi.