Időzavar

Az időzavar, német eredetű nevén Zeitnot, akkor kezdődik, amikor a hátralévő idő már nem teszi lehetővé a játékos megszokott gondolkodási mélységét és rendjét. Nincs minden helyzetre érvényes másodperchatár. Függ a kezdőidőtől, a lépésenként hozzáadott másodpercektől, az állás összetettségétől és a játékos gyorsaságától.

E nyomás alatt kevesebb választ számítunk ki, nagyobb súlyt kapnak az ismerősnek látszó ötletek, és valószínűbbé válik a súlyos hiba. A fizikai lépésvégrehajtás és az óra figyelése is romolhat. Az időzavar nem jelenti azt, hogy az állás elveszett. Időkorlátot ír le, nem értékelést, vagyis annak megítélését, melyik fél áll jobban.

A gyakorlati válasz a döntési folyamat egyszerűsítése. Először azonosítsd az ellenfél fenyegetését, vedd számításba a sakkokat és ütéseket, válassz kevés észszerű lehetőség közül, és őrizz meg egy minimális végső biztonsági ellenőrzést. Használd az ellenfél idejét az állás tanulmányozására, majd frissítsd a képet, amikor megérkezik a lépése. A jó időgazdálkodás ezt az állapotot próbálja megelőzni, a időkapkodás pedig az időzavar még hevesebb, szinte azonnali lépésekből álló szakasza.