Magyarázat
A Babson-feladat négy alternatív megoldási ágra épülő sakkfeladvány-szerkezet. Minden változatban a sötét egy gyalogot más figurává változtat, világosnak pedig pontosan ugyanolyan figurává kell promócióval alakítania saját gyalogját ahhoz, hogy elérje a feladványban megadott célt.
A négy megfelelés
- Sötét vezér, majd világos vezér.
- Sötét bástya, majd világos bástya.
- Sötét futó, majd világos futó.
- Sötét huszár, majd világos huszár.
Promóciókor az utolsó sorra érő gyalog vezérré, bástyává, futóvá vagy huszárrá változik. A megszokott vezér helyett bástya, futó vagy huszár választását alulpromóciónak nevezik. Egy teljes Babsonban minden megfelelő válasznak szükségesnek kell lennie: egy adott sötét promóció után más világos figura választásával nem érhető el a megadott cél.
A négy promóciópár nem egymás után történik egyetlen játszmában. A megoldás különálló ágaihoz tartoznak, amelyeket sötét eltérő védekezései hoznak létre. A feladat Joseph Ney Babson amerikai szerző nevét viseli, aki 1884-ben vetette fel, és különböző feladványtípusokban jelenhet meg. Egy másik művel közös téma önmagában nem hoz létre ; ehhez egy korábbi, azonos feladvány szükséges.
Használat és szövegkörnyezet
Ez sakkproblémák és tanulmányok művészi feladata, nem a rendes sakkjátszma különleges promóciós szabálya.
Gyakori félreértések
Egy változat nyolc promócióval
A Babson négy párt mutat be alternatív változatokban. Nem követeli meg, hogy minden promóció egymás után, egyetlen sorozatban történjen.
Bármilyen promóciós válasz
A meghatározó jegy a pontos megfelelés: vezér vezérrel, bástya bástyával, futó futóval és huszár huszárral.
Források
- 1.Babson task, Problemista
- 2.The Babson Task - A modern realization, ChessBase
