Összehasonlító módszer

Az összehasonlító módszert akkor használjuk, amikor több jelölt lépés, vagyis komoly elemzésre érdemes lehetőség továbbra is működőképes. Ahelyett, hogy minden folytatáshoz pontos, önmagában álló ítéletet követelnénk, azt kérdezzük, melyik kialakuló állás előnyösebb a többinél.

Az igazságos összehasonlításhoz minden jelöltet az ellenfél erős válaszával szemben kell kiszámítani egy megfelelően stabil pontig, ahol nincs olyan azonnali sakk, ütés vagy fenyegetés, amely mindent megváltoztatna. Ezután érthető tényezőket vetünk össze: az anyagot, vagyis a figurákat és gyalogokat, a királybiztonságot, az aktivitást, vagyis hogy a figurák mennyire szabadon és hasznosan működhetnek, a gyaloggyengeségeket, vagyis a nehezen védhető gyalogokat, a teret, vagyis a tábla egyes felek által biztonságosan ellenőrzött részét, továbbá a kockázatot és a gyakorlati nehézséget.

A következtetés lehet viszonylagos. Nem kell minden álláshoz pontos számot rendelni. Elég lehet megállapítani, hogy az egyik lehetőség megőrzi az egyensúlyt, a másik kellemetlen védekezéshez vezet, a harmadik pedig egyértelmű előnyt ad. Ez a rangsor akkor is lehetővé teszi a döntést, ha egyik állás sem teljesen egyszerű.

A módszer gyakran a jelöltlépés-módszert követi. A kizárásos módszer először eltávolítja a konkrétan hibás lehetőségeket, az összehasonlítás pedig különbséget tesz a megmaradó választások között.