Magyarázat
A leíró jelölés viszonylagosan azonosítja a mezőket. Az a, b, c és további oszlopnevek helyett a rajtuk kezdő bábukról nevezi el őket: király, vezér, futó, huszár vagy bástya, szükség esetén király- és vezérszárnyi megkülönböztetéssel.
A sorokat a használt nézőpont játékosának oldalától számolja. Ugyanannak a mezőnek ezért két neve van: világos QB3 mezője, a vezérfutó oszlop harmadik sora, sötétnek QB6. Ez a fő különbség az képest, amelyben c3 mindig c3.
A klasszikus példa olvasása
Az 1. P-K4 P-K4 jelentése 1. e4 e5. P a pawn, gyalog, K a king, király, K4 pedig a királyoszlop negyedik mezője a lépő fél oldalától. A rövidítések nyelvenként és kiadói hagyományonként eltérnek, ami nehezíti a régi könyvek olvasását.
Ma főként történelmi művekben és régi kiadásokban található. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) versenyein az algebrai, nem a leíró jelölést ismeri el. Átalakításkor érdemes lépésenként rekonstruálni a pozíciót, mert a mező neve a lépő színtől függ.
Gyakori félreértések
Algebrai jelölés
Az algebrai jelölés minden mezőnek abszolút nevet ad, például c3. A leíró jelölés relatív, így ugyanaz a mező mást jelenthet világosnak és sötétnek.
Kifejezés megtekintéseP-K4 mindkét színnél
A két kifejezés nem ugyanarra a mezőre vezet. Világos P-K4 lépése rendszerint e4, sötété e5, mert mindkét fél saját szélétől számol.
