Távoli oppozíció

Távoli oppozíció akkor áll fenn, amikor a királyok ugyanazon a vízszintes soron vagy függőleges vonalon állnak, de még nem néznek közelről szembe egymással. Egynél több, páratlan számú üres mező van közöttük, a sakktáblán rendszerint három vagy öt.

Nyitott vonalon az a játékos tartja meg az oppozíciót, aki nem következik, feltéve, hogy várakozó lépés nem változtatja meg a lépésrendet. A várakozó lépés megőrzi a közvetlen feladatot, miközben arra kényszeríti az ellenfelet, hogy a döntő pillanatban előbb lépjen. Ha az ellenfél királya közeledik, a másik játékos saját királyával közeledve fenntarthatja a páratlan távolságot. Ennek ismétlésével a viszony gyakran éppen akkor alakul közvetlen oppozícióvá, amikor az egyik királynak át kellene kelnie az akadályon.

Miért hasznos

A távolság lehetővé teszi, hogy a játékos előre kiválassza a döntő szembekerüléshez vezető útvonalat. A király megtagadhatja a belépést egy területre, vagy előkészítheti egy kulcsmező elérését anélkül, hogy még közeli érintkezésbe kényszerülne. Átlós oppozícióra is válthat, ha ez az útvonal megőrzi a cél ellenőrzését.

A mezők megszámolása önmagában nem elég. Gyalogok, a tábla szélei és elzárt útvonalak megakadályozhatják a megfelelő választ. Egy rendelkezésre álló gyaloglépés megváltoztathatja, ki következik, amikor a királyok végül közel kerülnek. A távoli oppozíció ezért az útvonalak és a lépésrend számításának eszköze, nem automatikus nyerési szabály.