Örökzöld játszma

Az Örökzöld játszma Adolf Anderssen Jean Dufresne elleni partija, amelynek első ismert közlése 1852-ben jelent meg. A világos figurák sötét király elleni együttműködésére és az utolsó áldozati sorozatra épülő támadása tette híressé. Az áldozat azt jelenti, hogy valaki szándékosan engedi elveszni az anyagot, például egy értékes figurát, nagyobb ellenértékért, például vonalak megnyitásáért vagy kényszermattért, vagyis olyan király elleni támadásért, amelyre nincs szabályos válasz.

A név nem feltétlenül kapcsolódott a játszmához már annak lejátszásakor. A hagyomány egy Wilhelm Steinitznek tulajdonított későbbi leíráshoz köti, amely a kombinációt örökké frissnek vagy maradandónak nevezte. A parti mattal végződött, de értéke nem korlátozódik az utolsó lépésre: megmutatja, hogy a figurák kezdőmezőikről történő aktivizálása, a szabad vonalak és átlók használata, valamint a támadások összehangolása többet érhet a figurák egyszerű megszámolásánál.

Sok könyv Berlint jelöli helyszínként, de a legkorábbi ismert források nem neveztek meg helyet, ezért ez nem tekinthető teljesen bizonyítottnak. A játszmát meg kell különböztetni a Halhatatlan játszmától, Anderssen egy másik, ezúttal Lionel Kieseritzky ellen aratott győzelmétől. A Aranypénzes játszmához hasonlóan emlékezetes sakkot kapcsol össze egy későbbi történettel, amelyet el kell választani az igazolt tényektől.