Az évszázad játszmája

Az évszázad játszmája Donald Byrne és Bobby Fischer 1956-os összecsapása, amelyet a New York-i Lessing J. Rosenwald-versenyen játszottak. Fischer tizenhárom éves volt, és a sötét figurákat vezette. Hans Kmoch sakkszakíró és mester a játszma után tette közismertté az elnevezést, a parti pedig gyorsan Fischer tehetségének egyik első nagy nyilvános bizonyítékává vált.

A játszmára mindenekelőtt azért emlékeznek, mert Fischer egy kombinációban hagyja leütni a vezérét. A kombináció konkrét, rendszerint azonnali fenyegetésekre, például sakkokra, ütésekre vagy mattra épülő lépéssor, amelynek kiszámítható célja van. Fischer nem pusztán a látvány kedvéért mond le a vezérről. Miután világos elfogadja az áldozatot, sötét futója sakkal leüti a másik futót ahelyett, hogy világos vezérét ütné le. Fischer megtartja a kezdeményezést, a következő lépésekben jelentős anyagot nyer, majd megmaradt figuráit döntő támadássá hangolja össze, amely végül mattal zárul.

Látványos kombinációi miatt gyakran hasonlítják a Halhatatlan játszmához. Nem szabad azonban összetéveszteni a széles körben „Az évszázad mérkőzése” néven emlegetett Reykjavík 1972 eseménnyel: az Fischer Szpasszkij elleni világbajnoki páros mérkőzése volt tizenhat évvel később.