Pozíciós áldozat

A pozíciós áldozat anyagot, vagyis a gyalogok és figurák összértékét adja fel olyan kényszerváltozat nélkül, amely azonnal visszanyerné azt. Cserébe kompenzációt, vagyis a költséget kiegyenlítő vagy meghaladó nem anyagi előnyöket keres: aktívabb figurákat, fontos mezők ellenőrzését, megrongált ellenséges gyalogokat, szabad útvonalakat a bástyák, futók vagy a vezér számára, stabil blokádot, amely megakadályozza egy ellenséges gyalog előrenyomulását, vagy tartós nyomást a király ellen.

A nehézség az, hogy ezek az előnyök nehezebben számolhatók, mint a figurák. Az áldozó fél megszerezheti a kezdeményezést, vagyis egymásba kapcsolódó, választ követelő fenyegetéseket hozhat létre, és sok lépésen át korlátozhatja az ellenfelet. Ugyanakkor meg kell akadályoznia, hogy a védekező fél átszervezze magát, lecserélje az aktív figurákat és felhasználja az anyagi többletet. Ha a nyomás csak néhány azonnali fenyegetésig tart, majd eltűnik, a befektetés valószínűleg elégtelen volt.

Mitől tartós a kompenzáció

• Az aktív figuráknak stabil mezőik vannak, ahonnan nem lehet őket könnyen elűzni.
• Az ellenfél gyalogelrendezése helyrehozhatatlan gyengeségeket tartalmaz, például izolált gyalogokat, amelyek mellett a szomszédos függőleges vonalakon nincs saját gyalog, vagy olyan mezőket, amelyeket egyetlen gyalog sem védhet.
• A figurák szabad útvonalai és a király biztonsága lehetővé teszik a nyomás fenntartását anélkül, hogy minden lépésben új fenyegetést kellene kitalálni.
• Az ellenfélnek konkrét nehézséget okoz a ellenjáték, vagyis a támadó figyelmét megosztó saját fenyegetések kialakítása.

A szokásos modern használatban ez különbözteti meg a látszatáldozattól, amelyben egy konkrét sorozat visszanyeri az anyagot vagy kikényszeríti az eredményt. A terminológia nem egységes: egy klasszikus felosztás a látszatáldozatok egyik altípusát nevezte pozíciós áldozatnak, amikor az anyag jobb állással együtt tért vissza. Ezért számít az egyes szerzők által használt meghatározás.