Vezérszárnyi sáncolás

A hagyományos sakkban a vezérszárnyi sáncolás a sáncolás a vezérszárny felé, ahol az a oszlopon kezdő bástya áll. Egy lépésnek számít, bár a király és a bástya is másik mezőre kerül.

A szabványos mezőnevekkel, amelyek egy oszlopbetűből és egy sorszámból állnak, világos a királyt e1-ről c1-re, a bástyát a1-ről d1-re mozgatja. Sötét a királyt e8-ról c8-ra, a bástyát a8-ról d8-ra mozgatja.

Feltételek és a jellegzetes részlet

• A királynak és az eredeti vezérszárnyi bástyának a kezdőmezőjén kell állnia, és korábban egyikük sem léphetett.
• Minden közöttük lévő mezőnek üresnek kell lennie: világosnál b1, c1 és d1, sötétnél b8, c8 és d8.
• A király nem állhat sakkban, és nem haladhat át vagy érkezhet támadott mezőre: világosnál e1, d1 és c1, sötétnél a megfelelő mezők a nyolcadik soron.

A b1 vagy b8 mezőnek üresnek kell lennie, mert a bástya és a király között fekszik, de lehet támadott, mivel a király nem halad át rajta és nem áll rá. A vezérszárnyi sáncolás d1-en vagy d8-on aktiválja a bástyát, és a királyt a tábla másik területe felé viszi, de önmagában nem garantál biztonságot.