Magyarázat
A bástyaemelés egy vagy több sorral előrébb viszi a bástyát alapsoráról, vagyis arról a vízszintes sorról, ahol kezdett, hogy ezután oldalirányban haladhasson. A manőver vízszintes útvonalat teremt, amikor a vonalak, vagyis a tábla függőleges vonalai zártak, vagy nem vezetnek oda, ahol a bástyára szükség van.
A legismertebb alkalmazás a bástya átcsoportosítása az ellenséges király felé. A bástya előrébb léphet egy rendelkezésre álló vonalon, majd átlendülhet egy másik, az ellenséges királyhoz közeli vonalra. Ugyanez a módszer védekezésre is használható: egy kellően szabad sorról a bástya gyorsan szárnyat válthat, vagyis a tábla egyik oldaláról a másikra juthat, és távoli gyalogokat vagy kulcsmezőket védhet.
A manőver csak akkor javítja a , ha a bástya valódi feladatot kap. Az emelés egy lépésbe kerül, és elhagyhatja a király alapsorán végzett feladatait. Az előretolt bástyát könnyűtisztek, vagyis futók vagy huszárok is zaklathatják, saját gyalogjai elzárhatják, vagy biztonságos visszaút nélkül maradhat.
A hasznos bástyaemelés rendszerint három elemet igényel
- Biztonságos mezőt a kezdeti emeléshez.
- Kellően szabad sort az oldalirányú átcsoportosításhoz.
- Konkrét célmezőt, ahonnan a bástya támad, védekezik vagy másik figurával működik együtt.
Gyakori félreértések
Nem minden előrelépő bástyalépés emelés
Nem elég előrevinni a bástyát egy vonal elfoglalására. A bástyaemelés rendszerint az előrelépéssel készíti elő az oldalirányú átcsoportosítást egy másik területre.
