Bástyagyalog

A bástyagyalog az a- vagy a h-vonalon álló gyalog. Ez a tábla két szélső vonala, amelyeket a világosnál a1-en és h1-en, sötétnél a8-on és h8-on kezdő bástyákról neveztek el. Az a-gyalogot hagyományosan vezérbástyagyalognak, a h-gyalogot királybástyagyalognak is nevezik.

Szélső helyzete egyszerű geometriai különbséget okoz: amíg ezen a vonalon marad, csak egy, a tábla belseje felé mutató ütési átlója van. Egy belső vonalon álló gyalog két átlót támadhat, ha mindkét mező létezik. Előrelépése azonban továbbra is a szokásos gyalogszabályokat követi.

Bástyagyalogok mindkét szélen

8

7

6

5

4

3

2

a1

b

c

d

e

f

g

h

Az a2- és h2-gyalogok a sarkokban álló kiinduló bástyák vonalán helyezkednek el.

Egy átló a szélen, kettő beljebb

Az a2- és h2-gyalogok ugyanazon a vonalon állnak, mint a sarkokban lévő bástyák. a2-ről csak a b3 átló, h2-ről pedig csak g3 létezik. A belső d2-gyalog c3-at és e3-at is támadja. Sötét számára a7 és h7 befelé, b6 és g6 felé támadnak.

1. Az a2- és h2-gyalogok a sarkokban álló kiinduló bástyák vonalán helyezkednek el.
2. A szélről a2 csak b3-at, h2 pedig csak g3-at támadja.
3. A belső d2-gyalognak mindkét ütési átlója rendelkezésre áll, c3 és e3.
4. A sötét a7- és h7-gyalogok befelé, b6 és g6 felé támadnak.

A név nem jelenti azt, hogy a gyalog bástyaként mozog vagy egy bástyához tartozik. Ugyanannak a rendszernek a része, mint a huszárgyalog, a királygyalog és a vezérgyalog. Ha ütés nélkül jut el a átváltozási sorra, célmezője sarokmező.