Saavedra-állás

A Saavedra-állás mindössze négy bábut tartalmazó szerkesztett tanulmány: Világos királya és gyalogja Sötét királya és bástyája ellen. A tanulmány olyan megalkotott állás, amelynek egyedi vagy különösen tanulságos megoldása van. Bár úgy látszik, hogy a bástya megállíthatja a gyalogot, Világos nyer, ha a sakkokat és az átváltozási figura megválasztását is kiszámítja.

Amikor egy gyalog eléri az utolsó sort, vezérré, bástyává, futóvá vagy huszárrá válhat. Rendszerint vezért választanak, de itt ez hibás. Az algebrai jelölésben, amely minden mezőt vonal és sor szerint nevez meg, a c8=Q azt jelenti, hogy a gyalog eléri a c8-at és vezérré változik. A ? jel hibát jelöl. A 6.c8=Q? után Sötétnek rendelkezésére áll a 6...Rc4+, a 7.Qxc4 pedig patt, mert a sötét király nincs sakkban, és nincs szabályos lépése.

A megoldás 6.c8=R, vagyis bástyává változás. Ez megőrzi a győzelmet anélkül, hogy ugyanazt a pattcsapdát megengedné. A 6...Ra4 7.Kb3 után a sötét bástya nem menthető meg Világos fenyegetéseivel szemben. A tanulság nem az, hogy látványosságból gyengébb figurát válasszunk, hanem az, hogy összehasonlítsuk, milyen szabályos válaszokat hagy az ellenfélnek minden átváltozás.

Fernando Saavedra 1895-ben találta meg ezt a lehetőséget, miután az állást döntetlenként közölték. A tanulmány az alulátváltozás klasszikus példájává vált. Ez minden olyan átváltozás neve, amelyben a gyalog nem vezért választ.