Önelemzés

Az önelemzés azt jelenti, hogy saját játszmádat még azelőtt tekinted át, hogy elfogadnád egy másik személy vagy gép magyarázatát. Fő kérdése nemcsak az, melyik lépés volt a legjobb, hanem az is, hogyan született minden fontos döntés: mit vettél észre, mit számítottál ki, mit vetettél el és mit értettél félre.

Hasznos sorrend

1. Játszd vissza a játszmát segítség nélkül, és jelöld meg azokat a pillanatokat, amikor haboztál, sok időt használtál, tervet váltottál vagy meglepett az ellenfél válasza.
2. Jegyezd fel a jelölt lépéseket, vagyis a megfontolt hihető lehetőségeket és a várt eredményt. Ha az eredeti gondolat nem világos, különítsd el a valódi emléket az utólag hozzáadott következtetéstől.
3. Keresd meg az első pontot, ahol az állás vagy a döntési folyamat romlani kezdett, ne csak a legutolsó látható hibát. Számíts ki alternatívákat, és írj ideiglenes következtetést.
4. Ezután hasonlítsd össze következtetéseidet kommentált játszmával, vagyis magyarázó megjegyzésekkel ellátott játszmával, edzővel vagy sakkmotor-értékeléssel. A sakkmotor lépéseket számító és állásokat becslő program. Ellenőrizheti a következtetéseket, de nem magyarázza meg automatikusan a gondolkodási folyamatodat.

A leghasznosabb eredmény egy edzhető ok. Ilyen lehet az ellenfél fenyegetésének elvétése, a számítás túl korai befejezése, a gyalogfelálláshoz kapcsolódó terv ismeretének hiánya vagy a rossz időgazdálkodás. Ez az ok felkészülési feladattá, taktikai feladvánnyá, vagyis konkrét, kiszámítandó megoldást tartalmazó állássá, vagy edzőjátszmává, vagyis tanulási céllal játszott játszmává alakítható.

A győzelmeket és döntetleneket is érdemes elemezni. A kedvező eredmény gyenge döntéseket rejthet el, amelyeket az ellenfél nem büntetett meg. Csak a vereségek áttekintése összekeveri az eredményt a folyamat minőségével.