Satrandzs

A satrandzs a sakk történelmi formája, amelyet Perzsiában átvettek és továbbfejlesztettek, majd széles körben elterjedt az iszlám világban. A játék történetének nagyon korai szakaszához tartozik, és egyike volt azoknak a döntő formáknak, amelyeken keresztül a sakk később Európába jutott. Nyolcszor nyolcas táblán játszották, a figurák általános elrendezése pedig nagy vonalakban hasonlított a modern sakkéhoz.

A hasonlóság nem jelent azonosságot. A modern vezér helyén álló figura a farzin, vagyis tanácsadó vagy vezír volt, amely csak egy mezőt léphetett átlósan. Más figurák ereje is eltért mai megfelelőikétől. A sáncolás, amely ma meghatározott feltételek mellett egyetlen lépésben mozgatja a királyt és egy bástyát, modern formájában még nem létezett.

A középkori satrandzsnak saját mesterei, elemzései és komponált állásai alakultak ki. A szabályok az évszázadok során megváltoztak. Európában a 15. század folyamán a vezérré váló figura elnyerte nagy erejű modern mozgását, a modern sáncolás pedig később jelent meg. A satrandzs így megmutatja, hogy a mai sakk szabályai hosszú fejlődés eredményei, nem egyetlen találmányé.