Vaksakkedzés

A vaksakkedzésben a játékos nem látja a teljes aktuális táblát. Kaphat egy kiinduló állást és utána lépéseket, a látható tábla több lépéssel korábbi helyzetben maradhat, vagy minden figura rejtve lehet. A feladat minden figura helyének megőrzése és ennek a belső ábrázolásnak a frissítése minden lépés után.

A központi készség a vizualizáció: az állás belső ábrázolásának kialakítása és módosítása. Ez nem egy tökéletes fénykép tárolása. A játékos ismerős kapcsolatokat, például egymást védő figurákat, akadálytalan sorokat, vonalakat vagy átlókat és gyalogfelállásokat használ a tábla újbóli felépítéséhez és az abból való számításhoz.

Fokozatos fejlődés

1. Gyakorold a mezők színét és koordinátáit, vagyis betűből és számból álló nevüket, majd kövesd egyetlen figura rövid útvonalait.
2. Jegyezz meg kevés figurás állásokat, és válaszolj tárgyilagos kérdésekre a figurák helyéről.
3. Kövess rövid, szabályos lépéssorokat, építsd újra a végállást, majd hasonlítsd össze a valódi táblával.
4. Oldj meg taktikai feladványt, vagyis konkrét, kiszámítandó megoldást tartalmazó állást, vagy játssz részleges állást rejtett táblával. A hosszt csak akkor növeld, amikor a rekonstrukció már megbízható.

A pontosság fontosabb az időtartamnál. Ha a gondolati állás elveszik, állj meg, építsd újra és ellenőrizd, ahelyett hogy tovább találgatnál. A gyakorlat támogathatja a számítást és a táblamemóriát, de nem helyettesíti a látható figurákkal végzett szokásos tanulást, és önmagában nem bizonyítja a hosszú távú tervek jobb megértését.

A teljesen vakon játszott edzőjátszma haladó forma, nem kiindulópont. A részleges gyakorlatokkal könnyebb megállapítani, hogy a nehézség az állás megjegyzésében, frissítésében vagy a következmények kiszámításában rejlik.