Verseny, történelem és kultúra

Olyan sakk, amelyet az ellenfelek fizikai sakktáblánál játszanak, szemben az interneten vagy más távoli módon továbbított lépésekkel.

Olyan sakk, amelyben a játékosok virtuális táblán vagy csatlakoztatott elektronikus eszközön keresztül, interneten továbbítják lépéseiket.

Olyan sakkforma, amelyben a játékosok nem ugyanannál a táblánál ülnek, hanem távolról továbbítják lépéseiket, rendszerint hosszú gondolkodási idővel.

A levelezési sakk olyan formája, amelyben a játékosok lépéseiket elsősorban fizikai postai küldeményekkel továbbítják.

Olyan sakkforma, amelyben a játékos nem látja a táblát, és az egész állást fejben kell tartania.

Olyan forma, amelyben egy játékos egyszerre több különálló sakkjátszmát játszik több ellenféllel.

Olyan bemutató, amelyben egy játékos egyszerre több játszmát játszik a táblák látása nélkül, és minden állást emlékezetében tart.

Olyan játszma, amelyben ugyanazon az oldalon két vagy több játékos megbeszéli az állást, és közösen választja ki a lépéseket.

Két csapat több táblán zajló összecsapása, amelyben az egyéni játszmák eredményeiből közös csapateredmény születik.

Előre rögzített számú fordulóból álló versenyforma, amely ismételten azonos vagy közeli pontszámú játékosokat párosít anélkül, hogy mindenkinek mindenkivel játszania kellene.

Olyan versenyforma, amelyben minden résztvevő pontosan egy játszmát játszik minden más résztvevővel.

Olyan forma, amelyben minden résztvevő kétszer játszik minden ellenféllel, rendszerint egyszer világossal és egyszer sötéttel.

Olyan forma, amelyben a résztvevők egymást követő kieséses párharcokat játszanak, és minden párharc vesztese elhagyja a versenyt.

Ugyanazon két játékos előre meghatározott, egy vagy több játszmából álló összecsapása, amelynek összesített eredményét rögzített szabályok határozzák meg.

Kevés játszmából álló rövid páros mérkőzés, amelynek pontos hosszát és gondolkodási idejét az esemény szabályzata határozza meg.

Rögzített időtartamú online forma, amelyben a játékosok egymás után játszanak, és a versenyidő lejártáig pontokat gyűjtenek.

Csoportos forma, amelyben az egyik csoport minden tagja játszik az ellenfél csoport minden tagjával.

A FIDE egyik jóváhagyott svájci párosítási rendszere, amely pontcsoportokat és rendezett elsőbbségeket használ az ellenfelek, a lebegtetések és a színek kezelésére.

A FIDE által jóváhagyott svájci párosítási rendszer, amely megpróbálja kiegyenlíteni az azonos pontszámú játékosok által kapott ellenfelek átlagos erejét.

A svájci rendszer olyan változata, amely módosítja a korai párosításokat, hogy csökkentse a nyitófordulók nagyon egyenlőtlen összecsapásait.

Előre meghatározott tábla, amely a párosítási számokból teljes körmérkőzéses menetrendet készít.

Az a folyamat, amely egy már kialakított párosításban eldönti, melyik játékos kap világost, és melyik sötétet.

A pontszintek közötti mozgáshoz kapcsolódó svájci párosítási jelölés, amely rendszerint eltérő pontszámú ellenfelek párosításakor keletkezik.

Az a jelölés, amelyet egy alacsonyabb pontcsoport játékosa kap, miután magasabb pontcsoportból érkező ellenféllel játszott.

Rendszerint egy magasabb pontcsoport játékosának adott jelölés, miután alacsonyabb csoportból érkező ellenféllel játszott. A FIDE bizonyos játszma nélküli esetekben is kiosztja.

Ideiglenes játékoscsoport, amelyet egy svájci rendszer egy forduló párosításainak kialakítása közben együtt dolgoz fel.

Azon résztvevők halmaza, akik egy svájci verseny adott pillanatában párosítási célból azonos pontszámmal rendelkeznek.

A résztvevők játék előtti sorrendbe állításának vagy elhelyezésének folyamata, rendszerint értékszám vagy az esemény által meghatározott más kritérium alapján.

A résztvevő helye a verseny rendezett kezdőlistáján, mielőtt az eredmények megváltoztatnák a rangsort.

Hosszú időkontrollal játszott sakk, szemben a rapid és blitz formákkal.

Olyan forma, amelyben a FIDE szabályai szerint minden játékos szabályos játékideje több mint 10 perc, de kevesebb mint 60 perc.

Nagyon gyors játékforma, amelyet a FIDE Sakkszabályai játékosonként legfeljebb 10 perc szabályos játékidőként határoznak meg.

Széles körben használt, nem hivatalos elnevezés a rendkívül gyors, rendszerint a szokásos blitznél rövidebb sakkjátszmákra.

Rögzített időmennyiség, amelyet minden lépés után hozzáadnak a játékos órájához.

Olyan óramód, amely minden lépésnél nem felhalmozódó türelmi időt ad, mielőtt a játékos főideje fogyni kezdene.

Olyan óramód, amely minden lépés után legfeljebb egy rögzített mennyiséget visszaad az éppen elhasznált időből anélkül, hogy az egyenleg meghaladhatná a lépés eleji értéket.

Kifejezés arra az utolsó óraszakaszra, amelyben minden hátralévő lépést be kell fejezni, valamint egyes eseményeken egy döntő játszmára vagy szakaszra, amely döntetlenre álló páros mérkőzés eldöntésére szolgál.

Egy befejezetlen játszma hivatalos felfüggesztése azért, hogy később ugyanabból az állásból folytathassák.

Az a szabály, amely meghatározza, mennyi gondolkodási idő áll az egyes játékosok rendelkezésére, és mikor kapnak további időt a játszma során.

Holtverseny-eldöntő játszma, amelyben az egyik szín döntetlenelőnyt kap, így a játszma mindenképpen meghatározza a páros mérkőzés győztesét.

További, táblán lejátszott játszma vagy játszmasorozat az azonos pontszámmal végzett résztvevők sorrendjének meghatározására.

Szabályozott kritérium, amely további játszmák nélkül rangsorolja az azonos pontszámú résztvevőket a versenyeredmények vagy a szabályzatban meghatározott más adatok alapján.

Olyan forduló, amelyben a résztvevőnek nincs ellenfele. A kapott pontok az erőnyerő típusától és az esemény szabályzatától függenek.

Kért erőnyerő, amelyben a játékos nem játssza le a fordulót, és az esemény feltételei szerint fél pontot kap.

Viszonylag kevés lépés után döntetlennel végződő játszma. Leíró kifejezés, amelynek nincs általános lépésszámhatára.

Olyan svájci párosítási rendszer, amelynek célja, hogy azonos pontszámú játékosok nagyjából összehasonlítható erejű ellenfelekkel találkozzanak.

Svájci párosítási rendszer, amely a rangsor két végéről dolgozza fel a pontcsoportokat, és a középső pontcsoportot párosítja utoljára.

Olyan svájci rendszer, amelyben minden párosítás ugyanazon játékosok két egymást követő partijából áll, a második partiban felcserélt színekkel.

Olyan rendszer, amely a svájci párosítás elveit teljes csapatokra alkalmazza, és fordulóról fordulóra a pontszámuk alapján párosítja őket.

Gyorsítási módszer, amely ideiglenes virtuális pontokkal módosítja a svájci verseny korai párosításait, hogy csökkentse a nagyon egyenlőtlen első fordulós találkozókat.

Korlátozott versenyszám-sorsolási táblázat, amely segít abban, hogy azonos szövetséghez tartozó játékosok az utolsó fordulókban lehetőleg ne találkozzanak.

A színkülönbség a világossal játszott partik száma mínusz a sötéttel játszott partik száma.

A színpreferencia az a szín, világos vagy sötét, amelyet a párosítási rendszernek ideális esetben a játékos következő partijára kell adnia.

A színelőzmény rögzíti azoknak a versenypartiknak a sorrendjét, amelyekben a játékos világossal vagy sötéttel játszott.

A Tournament Pairing Number, vagy TPN, a résztvevő kezdeti helyét azonosítja a verseny párosítási rendszere által használt sorrendben.

A párosítás által kiosztott erőnyerő olyan forduló, amelyben a párosítási rendszer ellenfél nélkül hagy egy résztvevőt, mert páratlan számú játékost kell párosítani.

A teljes pontos szabadpont olyan le nem játszott forduló, amelyben a résztvevő ugyanannyi pontot kap, amennyit egy győzelem érne.

A nullapontos szabadpont olyan le nem játszott forduló, amelyben a résztvevő nulla pontot kap.

Állandó csapatlista, amely a verseny teljes időtartamára táblapozíciót rendel minden játékoshoz.

Nagy csapatversenyek rendszere, amelyben minden csapat találkozik az összes többivel, miközben egy játékos csak a program egy részét teljesíti.

Olyan verseny, amelyben a lépéseket online teszik meg, miközben minden játékost személyesen felügyelnek egy jóváhagyott helyszínen.

Olyan játékos, akit egy pontcsoportban nem lehetett párosítani, ezért a svájci párosító algoritmus a következő alacsonyabb csoportba visz át.

Internetes verseny, amelyben egy versenybíró az esemény által előírt technikai ellenőrzésekkel távolról figyeli a játékosokat.

A holland rendszer olyan művelete, amely azonos méretű rezidens játékoscsoportokat cserél fel két alcsoport között érvényes párosítás kereséséhez.

Az S2 rezidens játékosainak átrendezése egy eltérő párosítási jelölt kipróbálására a holland algoritmusban.

Olyan formátum, amely rendszerint négy játékost helyez egy kis körmérkőzésbe, így minden résztvevő három játszmát kap.

A játékos terhére elszámolt idő, amíg ő van lépésen egy levelezési sakkjátszmában.

Olyan forduló, amelynek kihagyását a résztvevő kéri, és amely az esemény szabályai szerint rendszerint fél vagy nulla pontot ér.

Olyan játékos, aki ahhoz a pontcsoporthoz tartozik, amely párosítási blokkot hoz létre a FIDE holland rendszerében.

A játékos következő, titokban leírt lépése, amikor a játszmát függőben hagyják, és később folytatják.

Nagyon nagy levelezési események rendszere, amely előre meghatározott képlettel korlátozott számú ellenfelet rendel minden résztvevőhöz.

Opcionális szabály, amely megakadályozza, hogy a játékosok a verseny által meghatározott lépésszám előtt döntetlent ajánljanak vagy fogadjanak el.

Olyan verseny, amelyben minden játszma előre meghatározott megnyitásból, lépéssorból vagy állásból kezdődik.

Levelezési időbeosztás, amely a játékos rendelkezésére álló időt egy óra, egy növekmény és egy bank között osztja fel.

Az egymás elleni eredmény olyan holtverseny-eldöntési módszer, amely a holtversenyben végzett résztvevők egymás ellen szerzett pontjait hasonlítja össze.

A Buchholz svájci versenyeken alkalmazott holtverseny-eldöntés, amely összeadja a résztvevő ellenfeleinek végső pontszámát.

A Buchholz Median-1 olyan Buchholz-változat, amely a fennmaradó értékek összegzése előtt elhagyja az egyik legkevésbé és az egyik leginkább jelentős hozzájárulást.

A Sonneborn-Berger olyan holtverseny-eldöntés, amely minden ellenfél végső pontszámát összekapcsolja a játékos ellene szerzett pontjaival.

A Koya-rendszer körmérkőzéses holtverseny-eldöntés, amely összeadja a legalább a maximálisan elérhető pontszám 50 százalékát megszerző résztvevők ellen szerzett pontokat.

A progresszív pontszám olyan holtverseny-eldöntés, amely összeadja a résztvevő minden forduló végén elért összesített versenypontszámát.

A teljesítményértékszám azt becsüli meg, milyen értékszámszintnek felel meg egy játékos eredménye egy meghatározott erősségű ellenfelek ellen lejátszott konkrét particsoportban.

Az élő értékszám a hivatalos listák közötti időszak frissített becslése, amely a legutóbbi eredményeket már a következő hivatalos közzététel előtt figyelembe veszi.

Az ideiglenes értékszám hivatalos vagy kialakult értékszám hiányában használt átmeneti játékerő-adat, pontos jelentése azonban az alkalmazó rendszertől függ.

Alsó korlát, amelyet egy értékszámrendszer egy értékszámra alkalmaz, vagy egy meghatározott számításhoz minimumértékként használ.

Számszerű rendszer, amely az értékelt ellenfelek elleni eredményekből becsüli meg egy játékos versenyerejét.

A nagymester, vagy GM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) nyílt, táblánál játszott sakkra vonatkozó játékoscímeinek legmagasabbika.

A nemzetközi mester, vagy IM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) nyílt címe, amely a nagymester alatt és a FIDE-mester fölött helyezkedik el.

A FIDE-mester, vagy FM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) nyílt, táblánál játszott sakkra vonatkozó címe, amely a nemzetközi mester és a mesterjelölt között helyezkedik el.

A mesterjelölt, vagy CM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) nyílt, táblánál játszott sakkra vonatkozó játékoscímeinek belépő szintje.

A női nagymester, vagy WGM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) női címe, amelynek követelményei elkülönülnek a nyílt nagymesteri címtől.

A női nemzetközi mester, vagy WIM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) női címe, amely a női nagymester és a női FIDE-mester között helyezkedik el.

A női FIDE-mester, vagy WFM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) női címe, amelynek szokásos értékszámküszöbe 2100.

A női mesterjelölt, vagy WCM, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) női címsorozatának belépő szintje.

Az Arena Grandmaster, vagy AGM, a FIDE Online Arena alacsonyabb értékszámsávú online címsorozatának legmagasabb címe, amelyet a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elismer.

A norma olyan versenyteljesítmény, amely teljesíti a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) egy meghatározott címhez előírt teljesítmény- és ellenfélkövetelményeit.

A GM-norma olyan teljesítmény, amely teljesíti a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) nagymesteri cím felé vezető úton alkalmazott követelményeit.

Az IM-norma olyan teljesítmény, amely teljesíti a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) nemzetközi mesteri cím felé vezető úton alkalmazott követelményeit.

A közvetlen cím olyan cím, amelyet a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) egy elismert verseny meghatározott eredményéért adományoz.

A címkérelem az az adminisztratív eljárás, amelyben a Nemzetközi Sakkszövetséghez (FIDE) benyújtják a cím jóváhagyásához vagy nyilvántartásba vételéhez szükséges bizonyítékokat.

A FIDE-azonosító, vagy FIN, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által nyilvántartott játékost azonosító egyedi szám.

A FIDE által olyan versenybíróknak adományozott belépő szintű nemzetközi bírói cím, akik teljesítik az előírt képzési és versenytapasztalati követelményeket.

A FIDE magasabb szintű nemzetközi bírói címe, amelyet további képzési és tapasztalati követelményeket teljesítő FIDE-versenybíróknak adományoz.

A FIDE Online Arena hivatalos címe, amely legalább 1700-as online értékszám előírt számú partin át történő fenntartásával szerezhető meg.

A FIDE Online Arena hivatalos címe, amely legalább 1400-as online értékszám előírt számú partin át történő fenntartásával szerezhető meg.

A FIDE Online Arena hivatalos címe, amely legalább 1100-as online értékszám előírt számú partin át történő fenntartásával szerezhető meg.

Olyan versenyeredmény, amely teljesíti a FIDE feltételeit ahhoz, hogy beleszámítson a női nagymesteri cím megszerzésébe.

Olyan versenyeredmény, amely teljesíti a FIDE feltételeit ahhoz, hogy beleszámítson a női nemzetközi mesteri cím megszerzésébe.

Eljárás, amely egy befejezetlen játszma eredményét független harmadik fél értékelése alapján állapítja meg.

Versenyszerv, amely a főbíró döntése után benyújtott hivatalos fellebbezést vizsgálja felül.

Igazolás, amely egy elfogadott tevékenység során nyújtott bírói teljesítményt értékeli, és beszámítható egy FIDE-versenybírói cím kérelmébe.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely a játszott ellenfelek Buchholz-értékeit átlagolja, és így a sorsolás nehézségének második rétegét méri.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely minden ellenfél pontszáma és ellenfeleinek ereje alapján kiszámított tökéletes teljesítményét átlagolja.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely a játékos által ténylegesen, táblánál játszott ellenfelek értékszámának átlagát számítja ki.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely minden játszott ellenfél kiszámított versenyteljesítmény-értékszámát átlagolja.

Csapat-kieséses versenyek holtverseny-eldöntési mutatója, amely a szerzett táblapontokat annak a táblának a száma szerint súlyozza, ahol elérték őket.

Csapat-holtverseny-eldöntési eljárás, amely a legalsó táblák eredményeit egymás után kizárja, amíg meg nem szűnik a holtverseny.

A verseny bírói működését vezető személy, aki a csapaton belül a legnagyobb felelősségű döntéseket hozza.

Az ICCF által a levelezési sakkban elért, szabályozott eredményekért adományozott nemzetközi játékoscím.

Az ICCF nemzetközi címe azoknak a játékosoknak, akik mesteri szintű eredményeket érnek el levelezési sakkban.

Szorzó, amely meghatározza, mennyit változik egy FIDE-értékszám, amikor a tényleges eredmény eltér a várttól.

FIDE-edzői cím kapcsolódó engedéllyel, amely a sakkal ismerkedő gyermekek és felnőttek oktatására összpontosít.

Csapat-holtverseny-eldöntési mutató, amely a holtversenyben állók egymás elleni találkozóit először az elsődleges, majd a másodlagos pontszámmal vizsgálja.

Csapat-holtverseny-eldöntési mutatók családja, amely az egyes ellenfelek ellen szerzett pontokat az ellenfél végső pontszámával súlyozza.

A FIDE szervezői címlétrájának első címe, amely standard értékszámra számított sakkversenyek lebonyolításában igazolt tapasztalattal rendelkezőknek szól.

Kapcsolódó engedéllyel járó FIDE-edzői cím, amely középhaladó és haladó játékosokat fejleszt a szervezett versenyzés felé.

FIDE-cím széles nemzetközi tapasztalattal és magas szintű hivatalos versenyek vezetésére irányuló külön felkészültséggel rendelkező szervezőknek.

A FIDE legmagasabb szervezői címe, amelyet jelentős hivatalos sakkversenyek irányításában elért kivételes életműért adományoznak.

A FIDE legmagasabb edzői címe, amelyet a magas szintű sakkhoz nyújtott rendkívüli és tartós hozzájárulásért tartanak fenn.

Hivatalos cím azoknak az edzőknek, akik haladó játékosokat tudnak felkészíteni nemzetközi versenyekre, címnormákra és bajnokságokra.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely úgy számítja ki a Buchholz-értéket, mintha az utolsó forduló minden párosított játszmája döntetlennel végződött volna.

Az ICCF legmagasabb játékoscíme a nemzetközi levelezési sakkban elért elit eredményekért.

ICCF-cím nagy tapasztalattal és igazolt igazgatási munkával rendelkező levelezésisakk-versenyigazgatóknak.

Életre szóló ICCF nemzetközi játékoscím a levelezési sakkban elért erős eredményekért.

Életre szóló ICCF-cím, amely a levelezési sakkban a nemzetközi mester és a nagymester között helyezkedik el.

Olyan játékos, aki megtartja FIDE-értékszámát, de egy éven át nem játszott értékszámra számított játszmát.

A játékerő első olyan száma, amelyet a FIDE hivatalosan közzétesz egy korábban értékszám nélküli játékos számára.

Csapat-holtverseny-eldöntési mutató, amely azt a pontszámtípust használja, amely nem határozza meg az elsődleges sorrendet.

Hivatalos FIDE-cím olyan edzőknek, akik játékosokat fejlesztenek országos és nemzetközi ifjúsági versenyek felé.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely megszámolja, hány játszmát játszott ténylegesen a résztvevő a sötét bábukkal.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely csak a ténylegesen lejátszott játszmákban elért győzelmeket számolja.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely a ténylegesen, sötét bábukkal lejátszott játszmákban elért győzelmeket számolja.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely azokat a fordulókat számolja, amelyekben a résztvevő játék mellett vagy anélkül megkapja a győzelemért járó teljes pontszámot.

Rendszeres kiadvány, amely megállapítja a FIDE hivatalos értékszámait, és felváltja az előző listát.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely megkeresi azt a legkisebb egész értékszámot, amelynek várható pontszáma eléri a játékos tényleges pontszámát.

Az az időköz, amelyben egy hivatalos értékszámlista érvényes, és amelynek elfogadott eredményei a következő listába kerülnek.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely az összes versenyfordulóból levon bizonyos választott szabadnapokat vagy játék nélküli vereségeket.

Csapat-holtverseny-eldöntési mutató, amely a másodlagos pontszámhoz hozzáadja az ellenfelek erejének normalizált mérőszámát.

Az a ponttöredék, amelyet az értékszámrendszer egy adott értékszám-különbség alapján vár a játékostól.

Holtverseny-eldöntési mutató, amely minden fordulót győzelemként, egyenlőségként vagy vereségként normalizál a résztvevő és kijelölt ellenfele pontszámának összevetésével.

Csapat-holtverseny-eldöntési mutató, amely először az első táblán szerzett pontokat hasonlítja össze, majd fennmaradó holtversenynél táblánként lefelé halad.

Olyan játékos, akinek nincs közzétett értékszáma a versenyen használt adott listán és gondolkodási időben.

A versenysakk nemzetközi irányító szerve, amely hivatalos keretet biztosít a szabályokhoz, értékszámokhoz, címekhez és jelentős nemzetközi versenyekhez.

Az Egyesült Államok nemzeti sakkszövetsége, amely az ország hivatalos versenysakkjának jelentős részét szervezi és értékeli.

A levelezési sakk nemzetközi szövetsége, ahol a lépéseket távolról továbbítják, és a gondolkodási idő rendszerint jóval hosszabb az élő játékénál.

A sakkfeladvány-szerzés világszövetsége, amely a sakkfeladványok és tanulmányok alkotását, megfejtését, szabályozását és versenyeit fogja össze.

Kontinentális szervezet, amely nemzeti szövetségeket fog össze, és koordinálja a verseny- és intézményi sakkot Afrikában.

Nemzeteken átívelő szervezet, amely az arab országok sakkszövetségeit fogja össze és hangolja össze.

Kontinentális szervezet, amely Ázsiában koordinálja a nemzeti szövetségeket, bajnokságokat és a sakk fejlesztését.

Nemzetközi szervezet, amely a Commonwealth országai közös sakktevékenységeit képviseli.

Kontinentális szervezet, amely az amerikai kontinensen koordinálja a nemzeti szövetségeket és a hivatalos sakkversenyeket.

Nemzeti szövetségek kontinentális társulása, amely az európai sakkot képviseli és szervezi.

Nemzetközi szervezet, amely a vak és gyengénlátó emberek sakkját támogatja és szervezi.

Nemzetközi szervezet, amely a siket emberek versenyszerű sakkját képviseli és szervezi.

Nemzetközi szervezet sakkot és más játékokat játszó programok kutatásához, fejlesztéséhez és versenyeztetéséhez.

A FIDE-hez kapcsolódó nemzetközi szövetség, amely mozgássérült sakkozókat képvisel és versenylehetőségeket teremt számukra.

Nemzetközi szervezet, amely iskolai szövetségeket kapcsol össze, és oktatási, valamint versenytevékenységként támogatja a sakkot.

Regionális szervezet, amely Óceánia szövetségei és közösségei között koordinálja és támogatja a sakktevékenységet.

A sakk középkori perzsa és iszlám formája, amely hasonló táblát és felállást használt, de több figura mozgása és több szabály is eltért.

Steinitzhez kötődő stratégiai hagyomány, amely az állás értékelését, tartós előnyök felhalmozását és a kellően megalapozott támadást hangsúlyozta.

A 20. század eleji iskola, amely megmutatta, hogy a centrum távolról is ellenőrizhető, a túlzottan előretolt gyalogcentrum pedig célponttá válhat.

Történelmi megnevezés a gyors fejlődést, kezdeményezést, királytámadást, cseleket és látványos áldozatokat hangsúlyozó 19. századi sakkra.

A Szovjetunióban kialakult 20. századi edzési hagyomány, amely a rendszeres tanulásról, mély elemzésről, megnyitási felkészülésről és szervezett versenyzőképzésről vált ismertté.

Történelmi bábu, amely pontosan két mezőt ugrott átlósan, és erősen különbözött a modern futótól.

Párizsi kávéház, amely nemzedékeken át az európai sakk egyik vezető nyilvános központjaként működött.

Sakkal rokon, négy résztvevős történelmi indiai játék, amelynek szabályait hiányos vagy eltérő leírások őrizték meg.

Ősi indiai stratégiai játék, amelyet a sakk egyik legfontosabb történelmi ősének tekintenek.

Történelmi tanácsadó bábu, amely egy mezőt lépett átlósan, és a modern vezér elődje lett.

Középkori szabályok családja, amely kivételes korai királylépést engedett meg a sáncolás szabványosítása előtt.

Történelmi elnevezés arra az európai reformra, amely a vezérnek modern mozgását adta, és jelentősen felgyorsította a játékot.

Történelmi feladványállás, amelyben régi szabályok szerint győzelmet, döntetlent vagy más eredményt kell bizonyítani.

Híres tizennyolcadik századi bemutatógép, amely úgy tűnt, mintha önállóan sakkozna, valójában azonban emberi kezelőt rejtett.

Tizennyolcadik századi elméleti irányzat, amely a gyors fejlődést, a nyílt vonalakat és a király elleni közvetlen támadást részesítette előnyben.

18. századi francia mester, aki a gyalogjátékot és a stratégiát a sakk rendszeres tanulmányozásának központi témáivá tette.

A 19. század vezető angol játékosa, szerzője és szervezője, akinek vezetékneve a versenysakk standard figurakészletét is jelöli.

19. századi amerikai csodagyerek, akinek rövid pályafutása rendkívüli tisztasággal mutatta meg a gyors fejlődés, az aktivitás és a jól előkészített támadás értékét.

Az első hivatalos sakkvilágbajnok és olyan gondolkodó, aki az automatikus támadás helyett az állás rendszeresebb értékelését segített meghonosítani.

Az 1921 és 1927 közötti kubai világbajnok, aki tisztaságáról, technikai pontosságáról és a kevés figurás állások mesteri kezeléséről vált híressé.

Világbajnok, aki stratégiai felkészülést összetett támadásokkal, áldozatokkal és mélyen kiszámított lépéssorokkal kapcsolt össze.

Szovjet világbajnok és nagy hatású tanár, aki a rendszeres felkészülést az élvonalbeli sakk központi elemévé tette.

Lett világbajnok, aki áldozatairól, kezdeményezéséről és az ellenfeleket táblánál megoldandó nehéz feladatok elé állító összetett állásairól vált híressé.

Az 1972 és 1975 közötti amerikai világbajnok, akinek rendkívüli útja a címig megszakította a szovjet bajnokok hosszú sorozatát.

Az 1985 és 2000 közötti világbajnok, aki támadó energiájáról, megnyitási felkészüléséről és a számítógépes sakk korszakában betöltött központi szerepéről híres.

A 2013 és 2023 közötti norvég világbajnok, aki sokoldalúságáról, végjátéktechnikájáról és látszólag kiegyenlített állások megnyerésének képességéről ismert.

Indiai nagymester és világbajnok, aki hozzájárult ahhoz, hogy India a nemzetközi sakk egyik központi erejévé váljon.

Tizenkilencedik századi német mester, az 1851-es londoni torna győztese és a támadó sakk emblematikus alakja.

Szovjet nagymester, az 1951-es világbajnoki cím kihívója és korának egyik legkreatívabb sakkgondolkodója.

Grúz nagymester, aki 1978-tól 1991-ig a női sakkvilágbajnoki címet viselte.

Tizenkilencedik századi orosz mester, kétszeres világbajnoki kihívó és az orosz sakk egyik alapító alakja.

Kínai nagymester, aki 2023-tól 2024-ig a nyílt sakkvilágbajnoki címet viselte.

Max Euwe az ötödik sakkvilágbajnok, valamint matematikus, szerző, tanár és a Nemzetközi Sakkszövetség elnöke volt.

Nona Gaprindashvili 1962-től 1978-ig női világbajnok volt, és az első nő, aki megkapta a sakk legmagasabb általános nemzetközi címét.

Gioacchino Greco tizenhetedik századi olasz mester és szerző volt, akinek kéziratai támadó ötleteket, csapdákat és kényszerítő kombinációkat terjesztettek.

Gukesh Dommaraju indiai sakkozó, aki 2024-ben, 18 évesen a legfiatalabb világbajnok lett.

Hou Yifan kínai sakkozó, négyszeres női világbajnok és a bármely nemű játékos előtt nyitott események eredményes versenyzője.

Ju Wenjun kínai sakkozó, aki 2018 és 2025 között a női világbajnokság öt kiírását nyerte meg.

Judit Polgár magyar sakkozó volt, aki főként nemtől függetlenül nyitott versenyeken játszva jutott el a világ élvonalába.

Anatolij Karpov a tizenkettedik világbajnok, a fokozatos nyomásgyakorlás és a kis előnyök érvényesítésének mestere volt.

Paul Keres észt és szovjet sakkozó, nagy tornák győztese és a világbajnoki címet soha el nem nyerő legerősebb játékosok egyike volt.

Viktor Korcsnoj szovjet és svájci sakkozó volt, aki kétszer játszott a világbajnoki címért, és kivételesen hosszú ideig maradt az élvonalban.

Vlagyimir Kramnyik 2000-ben legyőzte Kaszparovot a világbajnoki címért, majd 2006-ban újraegyesítette a bajnokság két rivális ágát.

Louis-Charles Mahé de La Bourdonnais az 1830-as évek vezető játékosa és az Alexander McDonnell elleni híres sorozat győztese volt.

Bent Larsen dán sakkozó, világbajnoki címre pályázó játékos és nemzedéke egyik legeredetibb élversenyzője volt.

Emanuel Lasker a második világbajnok volt, és 27 éven át birtokolta a címet, ami a leghosszabb megszakítás nélküli hivatalos uralkodás.

Maróczy Géza a klasszikus korszak magyar élversenyzője volt, akit stratégiai kontrolljáról, pontosságáról és edzői munkájáról ismernek.

Frank Marshall amerikai bajnok, világbajnoki kihívó és áldozatairól, valamint váratlan erőforrásairól híres támadójátékos volt.

Vera Menchik volt az első női világbajnok és úttörő, aki rendszeresen mérkőzött minden nemhez tartozó élvonalbeli játékossal.

Miguel Najdorf lengyel-argentin sakkozó, a világ élvonalának tagja és kivételes csapatversenyző volt.

Aron Nimzowitsch élvonalbeli játékos és szerző volt, aki a hipermodern eszmékkel átformálta a modern stratégiát.

Tigran Petroszjan a kilencedik világbajnok volt, aki a fenyegetések megelőzéséről és a védelem ellentámadássá alakításáról vált híressé.

Harry Nelson Pillsbury rendkívül gyorsan felemelkedő amerikai mester, Hastings 1895 győztese és kiváló vaksakkozó volt.

Samuel Reshevsky amerikai sakkcsodagyerek és világbajnoki címre pályázó játékos volt, akinek élvonalbeli pályafutása több évtizeden át tartott.

Richard Réti játékos, szerző és feladványszerző volt, aki hozzájárult a hipermodern sakkfelfogás megalapozásához.

Akiba Rubinstein a világbajnoki címet soha el nem nyerő legerősebb játékosok egyike és a végjáték-technika tartós mintaképe volt.

Ruy López de Segura spanyol reneszánsz szerző és játékos volt, aki úttörő szerepet játszott a megnyitások rendszerezett tanulmányozásában.

Vaszilij Szmiszlov a hetedik világbajnok volt, akit figuráinak harmonikus játéka és pontos végjáték-technikája tett híressé.

Borisz Szpasszkij a tizedik világbajnok és sokoldalú játékos volt, aki nagyon eltérő stílusokban is kiválóan játszott.

Mian Sultan Khan pandzsábi játékos volt, aki rendkívül rövid nemzetközi pályafutása alatt eljutott az európai élvonalba.

Polgár Zsuzsa világbajnok, nagymester és edző, aki új versenyzési lehetőségeket nyitott meg a nők előtt a sakkban.

Siegbert Tarrasch játékos, orvos és szerző volt, aki a klasszikus sakkelveket közérthető rendszerré alakította.

Savielly Tartakower lengyel-francia mester, elméleti szakember és író volt, aki összekapcsolta a klasszikus és a hipermodern sakkot.

Veszelin Topalov 2005-ben FIDE-világbajnok lett, és részt vett a címet 2006-ban újraegyesítő páros mérkőzésen.

Xie Jun Ázsia első női világbajnoka és a kínai sakk felemelkedésének meghatározó alakja volt.

Johannes Zukertort a 19. század egyik vezető játékosa és Steinitz ellenfele volt az első elismert világbajnokságon.

A Nemzetközi Sakkszövetség vezető nemzeti csapatversenye, amelyet rendszerint kétévente rendeznek meg nyílt és női szekcióval.

A klasszikus sakk vezető egyéni címe, amelyet ma egy világbajnoki mérkőzésben végződő kvalifikációs ciklus dönt el.

Csak nők számára nyitott egyéni világbajnoki cím, saját, 1927 óta tartó történelemmel és a nyílt bajnokságtól különálló versenyciklussal.

Elitverseny, amelynek győztese jogot szerez arra, hogy a következő címmeccsen kihívja a sakkvilágbajnokot.

Jelentős egyéni FIDE-verseny, amely saját címet és a Világbajnokjelöltek tornájára szóló kvalifikációs helyeket egyaránt kínál.

A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) pontszám szerinti párosításokat használó versenye, amely a világbajnoki kvalifikáció része.

Évente megrendezett elitverseny a hollandiai Wijk aan Zee-ben, 1938-ig visszanyúló hagyománnyal.

Történelmi jelentőségű spanyol elitverseny az andalúziai Linaresben, amely az 1978-as szerény kezdetekből világszínvonalú eseménnyé nőtte ki magát.

Az 1953-ban Svájcban megrendezett világbajnokjelölti verseny, amelyet Vaszilij Szmiszlov nyert meg, és amely David Bronstejn könyvének köszönhetően a sakktanulás klasszikusává vált.

Az 1972-es világbajnoki páros mérkőzés Reykjavíkban, ahol Bobby Fischer 12,5-8,5-re legyőzte a címvédő Boris Spasskyt.

Az 1851-es híres játszma, amelyben Adolf Anderssen hatalmas anyagi áldozatokkal járó támadással győzte le Lionel Kieseritzkyt.

Az elnevezés Bobby Fischer tizenhárom évesen, Donald Byrne ellen New Yorkban 1956-ban aratott győzelmére utal.

Aron Nimzowitsch klasszikus stratégiai könyve az ellenfél játékának korlátozásáról, a gyalogok blokádjáról, a nyílt vonalak használatáról, valamint a szabadgyalogok és gyalogláncok megértéséről.

Olyan kézikönyv és kódrendszer, amely A00-tól E99-ig jelölt kategóriákba rendezi a sakkmegnyitásokat.

1966-ban Belgrádban alapított sakkkiadó és időszaki kiadvány, amely magas színvonalú játszmák válogatásáról, jegyzeteléséről és osztályozásáról ismert.

A Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE hivatalos antológiája, amely tudatosan megalkotott sakkfeladványokat és tanulmányokat válogat össze.

Holland élverseny, amelyen Paul Keres és Reuben Fine holtversenyben végzett az első helyen.

Reuben Fine referencia-kézikönyve a sakkvégjátékok széles köréről.

Brit havi sakkfolyóirat, amely 1881 óta megszakítás nélkül jelenik meg.

A Buenos Aires-i világbajnoki páros mérkőzés, amelyen Alekszandr Aljechin letaszította a trónról José Raúl Capablancát.

José Raúl Capablanca oktatókönyve a végjáték, a stratégia és a gyakorlati játék alapvető elveiről.

A US Chess folyóirata, amely amerikai tornákat, játékosokat, oktatást és szövetségi életet dokumentál.

Mark Dvoretsky haladó kézikönyve az alapvető végjátékállásokról, módszerekről és döntésekről.

Adolf Anderssen és Jean Dufresne híres támadójátszmája, amelyet először 1852-ben közöltek.

Hivatalos tornasorozat, amely bizonyos világbajnoki ciklusokban helyeket adott a világbajnokjelöltek versenyére.

Hivatalos női tornasorozat, amelynek összesített eredményei a világbajnoki ciklus kvalifikációjába számítanak.

Hivatalos női, svájci rendszerű torna, amely helyeket adhat a női világbajnokjelöltek versenyére.

Hivatalos női kieséses verseny, amelynek legjobb helyezettjei kijuthatnak a női világbajnokjelöltek versenyére.

Az 1912-es játszma, amelyben Frank Marshall egy híres vezérfelkínálással zárta le a küzdelmet Levickij ellen.

Nemzetközi élvonalbeli körverseny, amely több tornát egyetlen szezonális pontrendszerben egyesít.

Történelmi, 22 fős torna, amelyet Harry Nelson Pillsbury nyert meg első nagy nemzetközi szereplésén.

A régi világbajnoki ciklus szakasza, amely különböző zónák továbbjutóit gyűjtötte össze, és a legjobbakat a világbajnokjelöltek közé juttatta.

Anatolij Karpov és Garri Kaszparov első világbajnoki páros mérkőzése, amely 48 játszma után eredmény nélkül ért véget.

Hatjátszmás párosmérkőzés, amelyen Deep Blue 3,5-2,5 arányban legyőzte a regnáló világbajnok Garri Kaszparovot.

Emanuel Lasker átfogó értekezése az alapokról, a megnyitásokról, a taktikáról, a pozíciós játékról, az esztétikáról és a mintajátszmákról.

Howard Staunton eseménye, amelyet széles körben az első nagy nemzetközi sakkversenynek tartanak.

Hosszú életű referencia-sorozat, amely rendszerezi és összefoglalja a sakkmegnyitások kialakult változatait.

A Szovjetunióban rendezett első nagy nemzetközi torna, amelyet Efim Bogoljubow nyert meg.

Bobby Fischer 1969-es gyűjteménye, amely saját pályafutásának hatvan jelentős játszmáját elemzi.

Nemzetközi angol nyelvű magazin jegyzetelt játszmákkal, tornákkal, interjúkkal, történelemmel és sakkkultúrával.

Kétszeres körmérkőzéses élverseny, amelyet Emanuel Lasker nyert meg Capablanca és Alekhine előtt.

Élverseny, amelyen Capablanca és Botvinnik 14 játszmából 10 ponttal megosztotta az első helyet.

1858-ban játszott nem hivatalos játszma, amelyben Paul Morphy két, a sötét lépésekről közösen döntő ellenfelet győzött le.

Két szakaszból álló elitverseny, amelyet Emanuel Lasker fél ponttal nyert meg José Raúl Capablanca előtt.

Rendszeresen megrendezett elit klasszikus meghívásos torna az Egyesült Államokban, St. Louisban.

Az általánosan első formális világbajnokságként elismert páros mérkőzés, amelyet Wilhelm Steinitz nyert meg.

David Hooper és Ken Whyld enciklopédikus referencia-műve a sakk történetéről, szereplőiről, szakkifejezéseiről, megnyitásairól és kultúrájáról.

Az Egyesült Államok abszolút sakkbajnokát meghatározó legfontosabb országos torna.

Az 1920 és 1991 között megrendezett szovjet országos bajnokságsorozat, amely kivételesen erős mezőnyeiről vált híressé.

Tíztáblás csapatmérkőzés, amelyen a szovjet válogatott 20,5-19,5-re győzött Belgrádban.

A Nemzetközi Sakkszövetség versenye, amely kiválasztja a regnáló női világbajnok kihívóját.

A Nemzetközi Sakkszövetség hivatalos bajnoksága, amely a villámsakk világbajnoki címét osztja ki.

Az 1974 és 2024 között megrendezett nemzetközi bajnokság, amelyen számítógépes sakkrendszerek versenyeztek a világbajnoki címért.

A Nemzetközi Sakkszövetség világbajnoksága az esemény U20-as korhatárának megfelelő játékosok számára.

A Nemzetközi Sakkszövetség hivatalos bajnoksága, amely a rapidsakk világbajnoki címét osztja ki.

A Nemzetközi Sakkszövetség versenye, amelyen nemzeti válogatottak több, egyidejű játszmából álló mérkőzéseket vívnak.

A Nemzetközi Sakkszövetség U14-es, U16-os és U18-as korcsoportok számára rendezett világbajnokságainak együttese.

Garry Kasparov győzelme Veszelin Topalov felett Wijk aan Zee-ben 1999-ben, amely a bástyaáldozatról és a hosszú királyüldözésről vált híressé.

Magnus Carlsen sötéttel aratott győzelme Viswanathan Anand ellen a 2013-as világbajnokság hatodik játszmájában. A védekezési lehetőségeket is kínáló bástyavégjáték a kihívó második egymást követő győzelmét és 4:2-es vezetését hozta a páros mérkőzésen.

A várnai sakkolimpia játszmája, amelyben Botvinnik világossal hátrányos végjátékot tartott meg Fischer ellen. Döntetlenjükre nemcsak a védekezés, hanem az utána folytatódó elemző vita miatt is emlékeznek.

Mihail Tal sötéttel aratott győzelme Mihail Botvinnik ellen, az 1960. március 26-án Moszkvában kezdődött játszmában, amely a 21...Nf4 áldozatról és a kezdeményezés későbbi, nyert végjátékká alakításáról vált emlékezetessé.

Hou Ji-fan győzelme Polgár Judit ellen a 2012-es gibraltári torna hetedik fordulójában, egy olyan szereplés részeként, amellyel holtversenyben a főverseny legtöbb pontját szerezte.

Vaszil Ivancsuk győzelme világossal Garri Kaszparov ellen az 1991-es linaresi torna első fordulójában. A futók korai huszárra cserélése olyan támadáshoz vezetett, amely ellen a sötét királynak nem maradt elegendő védelme.

A 2023-as női világbajnokságot eldöntő játszma. Csü Ven-csün legyőzte Lej Ting-csiét Csungkingban, és 6,5:5,5-re nyerte a páros mérkőzést egy olyan végjátékban, amelyben bástyája és két huszárja állt szemben két bástyával.

Anatolij Karpov győzelme Wolfgang Unzicker ellen az 1974-es nizzai sakkolimpián, amely az ellenfél lehetőségeinek korlátozására, a figurák összehangolására és a küzdelem súlypontjának a király felé helyezésére épült.

Ánand második győzelme sötéttel a bonni páros mérkőzésen: újabb vita a meráni változatban, amely taktikai csapással és döntő szabadgyaloggal zárult.

A 2023-as világbajnokság negyedik, mindent eldöntő rapidjátszmája, amelyet Ding Liren sötéttel nyert meg 68 lépésben.

Polgár Judit győzelme Ivan Szokolov ellen a 2005-ös Wijk aan Zee-i tornán, egy zárt spanyol játszmában, amely a vezérszárnyi ellenjátéktól király elleni támadáshoz vezetett. Érdekességéhez hozzátartozik az is, ahogyan a győztes maga kritikusan újraértékelte a partit.

Akiba Rubinstein győzelme Georg Salwe ellen az 1908-as łódźi háromrésztvevős tornán. A sötét gyalogszerkezetre gyakorolt nyomás előbb gyalogelőnnyé, majd a tisztek által támogatott szabadgyaloggá alakul.